Interjú dr. Lentner Csaba közpénzügytan professzorral

 

A zalaegerszegi közgazdász képzés 50 éves jubileumára emlékeztünk háromnapos programmal. A rendezvény vendége volt, egykori hallgatóként és meghívott előadóként  Lentner Csaba egyetemi tanár, közpénzügytan professzor.

A kiváló gazdasági szakember a Pápa melletti Takácsi községből származik. A középiskola elvégzését követően 1981-ben került a zalaegerszegi Pénzügyi és Számviteli Főiskolára, ahol 1984-ben végzett mezőgazdasági tagozaton. A főiskola után a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen doktorált, tudományos fokozatot szerzett, könyvvizsgálói, adószakértői szakvizsgákat megszerezve pedig a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott, majd 1996-tól a felsőoktatásban tölt be különböző vezetői beosztásokat. Munkásságát elismerések is jelzik, hiszen 2013-ban Wekerle Sándor Tudományos Életműdíjat vehetett át, majd a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki 2018-ban, majd 2021-ben megkapta a Magyari Zoltán emlékérmet.

 

IMG 8828

 

Lentner Csaba egykori hallgatóként, nagy örömmel jött Zalaegerszegre.
- Egy olyan intézménybe jöttem vissza, közel négy évtized elteltével, amely dinamikus fejlődési pályát tudhat maga mögött. Elmondható, hogy Zalaegerszegen az elmúlt évtizedben a felsőoktatási képzés új lehetőségeket kapott, sőt a legújabb fejlemények tükrében azt kell mondjam, hogy minden esélye megvan, hogy egyetemi tudásközponttá váljon. Az egyetemi képzések profiljának a szélesítése, a duális képzések, a kormány jóvoltából megvalósult fejlesztések révén integrált tudásmenedzsment jöhet létre a városban. Ez nemcsak az egyetemet elvégzőknek adhat új lehetőséget, hanem a térség ettől az integrált képzésfejlesztéstől beáll majd abba a sorba, Győr, vagy Kecskemét. Az elkövetkezendő években egy dinamikus, európai egyetemi várossá válhat Zalaegerszeg, ahova további befektetők jönnek, akik megkapják az egyetemi háttértől a szakképzett munkaerőt.

Lentner Csaba, a jubileumi ünnepség középső napján közel egy órás előadásban beszélt Magyarország pénzügyi változásairól.
- A gazdaság, a Trianon utáni Magyarország legsikeresebb tíz évét tudhatja maga mögött. Sikerült az előző politikai vezetés által felhalmozott veszteségeket, államadósságot, reménytelenséget konszolidálni. Megindult a gazdasági növekedés, sor került a költségvetési mérleg egyensúlyba hozására, 15 százalékkal mérséklődött a GDP-arányos államadósság, duplájára emelkedtek a fizetések. Emellett a kormány széleskörű szociális intézkedéseket valósított meg, a család és otthonteremtési támogatásban, a fiatal házasoknak a támogatásával adókedvezmények jöttek és 36 százalékról 15 százalékra csökkent a személyi jövedelemadó. Magyarországon van Európa legalacsonyabb társasági nyereségadó kulcsa, ami 9 százalékos. Hazánk újrapozicionálta magát a nemzetközi térben is, azáltal, hogy a gazdaságnak megnőtt a teljesítőképessége. Az erős gazdasággal rendelkező Magyarországnak a világban és az Európai Unióban is tekintélye lett.

Lentner Csaba elmondta továbbá, hogy az egyoldalú európai uniós függőség helyébe a magyar kormány a távol-keleti, illetve az orosz, volt szovjet tagköztársaságokkal is széleskörű gazdasági kapcsolatokat nyitott, ezzel lényegében egy több lábon állás valósult meg. Megtörtént 2010 után a magyar államnak az újjászervezése mind közigazgatási értelemben, mind állampénzügyi vonatkozásban. Ezekkel az intézkedésekkel nemcsak a költségvetés került egyensúlyba, hanem elérték azt is, hogy a családoknál nagyon gyors és erős jövedelemgyarapodás következett be.

- Magyarország tudta magát stabilizálni egy olyan időszak után, amikor a rendszerváltozásnak a tehetetlensége, az elesettség, a kiszolgáltatottság, a növekvő hiány és infláció jellemzett bennünket a rendszerváltozás kezdetétől egészen 2010-ig. A rendezett fiskális politikával 2013-ra kikerültünk az Európai Unió túlzott deficit eljárásából és 2013 márciusától pedig a Magyar Nemzeti Bank élén bekövetkezett változások hatására erős növekedési potenciált értünk el. Minden esélyünk megvolt arra 2020 év elején, hogy ez az extenzív fejlesztési politika minőségi fejlesztési politikába menjen át, tehát a humántőkének, a tudásalapú gazdaságnak a termelésben való megjelenítése még erősebb legyen. Ezt az irányt egyértelműen 2018-ra kijelölte a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programja. 2020 elejéig a kormány folyamatosan építette be a Nemzeti Banknak a versenyképességi javaslatait, azonban 2020 márciusától a világban megtörtek a növekedési trendek, és Magyarországon is problémák jelentkeztek.

A COVID-19-es járványválság okozta gazdasági nehézségeket átmenetinek tartja a gazdasági szakember. A kormány jó válságkezelő politikájával kivédte a válságot, megőrizte a munkahelyeket, nem csökkent az ország teljesítőképessége, azonban a 2022 februárjában újraéledő orosz-ukrán konfliktus nagyon súlyos gazdasági hatásokkal jár. E tárgyban lényeges, hogy a kormánynak ugyancsak jó a válságkezelési politikája, tehát tudja mérsékelni az energiahordozókárát. Ezt a rezsicsökkentésnek a következetes végig vitelével, folytatásával, az üzemanyag-ársapkával, a hatósági árszabályozással tudja védeni. Ha ezek az intézkedések nem lennének, akkor Magyarországon nem 11 százalék lenne az infláció, hanem közel 20 százalékos inflációval is számolhatnánk – mondta Lentner Csaba.

 

IMG 8845

 

A közgazdászprofesszor arra viszont felhívta a figyelmet, hogy ezek a hatósági árszabályozási beavatkozások a végtelenségig nem tarthatók, tehát a kormánynak vissza kell térnie, a válság ellenére, ahhoz a versenyképességi folyamathoz, amit 2017-2019 között elkezdett.
- Az a meggyőződésem, hogy egy versenyképes nemzetgazdaság képes az inflációt leszorítani, a hatékony energiamixet megvalósítani, illetve az üzemanyagoknak, energiahordozóknak az árát erősebben érvényesíteni. A versenyképes gazdaság jól tudja védeni a valutaárfolyamot, jól tudja kezelni a gazdaságot, melynek eléréséhez nem egyszeri beavatkozásokra lesz szükség. Egy tudásalapú gazdaság alapjainak a megteremtésére kell erősebben fókuszálni. A zalaegerszegi főiskolán a nyolcvanas évek első felében a mezőgazdasági üzemek számára képeztek üzemgazdászokat. Azóta változott a világ, tehát itt már nem mezőgazdasági üzemgazdász-képzés folyik, hanem olyan képzésnek az alapjai teremtődtek meg, akár infrastrukturális oldalról, akár pedig szervezési oldalról, illetve oktatói, kutatói háttérrel, amivel ez a város a világ, illetve az európai egyetemi térbe még intenzívebben be tud kapcsolódni.

Zárásként a professzor elmondta, hogy az egyetemeken versenyképes tudást kell adni, amely képes arra, hogy olyan termelési potenciál valósulhasson meg, mint Kanadában, Amerikában, Délkelet-Ázsiában. Erre egy üzemgazdász, egy közgazdász nem képes. Ide olyan ember kell, aki mérnök és közgazdász is egyben. Ezért van komoly szerepe és jelentősége az integrált zalaegerszegi képzésnek, melyben nemzetgazdasági szakemberek képzése valósulhat meg, akik gazdasági, pénzügyi-mérnöki ismeretekkel egyaránt rendelkeznek.