Digitális jövőkép és nemzetközi kutatás a határ mentén – Zárókonferenciával ért véget a DIGAP projekt
A Zala Vármegye Önkormányzata volt a házigazdája az osztrák–magyar Interreg együttműködésben megvalósult „DIGAP – Generációkon átívelő akadálymentesség a digitalizációban a nők körében” című projekt zárókonferenciáját. A határon átnyúló programban a Pannon Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg, Zala Vármegye Önkormányzata, valamint a grazi székhelyű NOWA Verein osztrák szervezet vett részt. A kétnyelvű – magyar és német – rendezvényen szinkrontolmácsok segítették a szakmai párbeszédet, a konferencián a projektpartnerek mellett a kutatásban részt vevő szakemberek és érintettek is jelen voltak.
Fotó: Jóna István
A konferencia célja az volt, hogy bemutassa az Interreg projektek keretében megvalósuló digitális, inkluzív és határmenti együttműködések eredményeit és jó gyakorlatait, valamint részletes képet adjon a DIGAP projekt során elvégzett kutatásról és fejlesztésekről.
A rendezvényt Pácsonyi Imre, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta: az Interreg programok nemcsak szakmai tartalmuk miatt értékesek, hanem azért is, mert lehetőséget adnak más országok intézményrendszereinek, gondolkodásmódjának és jó gyakorlatainak megismerésére. Kiemelte, hogy a digitalizáció mára áthatja a mindennapi életet, ugyanakkor nem csupán a mesterséges intelligencia vagy a robotika a fontos, hanem az állampolgárok – különösen az idősebb generációk – digitális tudása is. Hozzátette: a projekt egyik nagy erőssége, hogy empirikus kutatásra épül, amely valós képet ad a lakosság digitális kompetenciáiról, és ebben jelentős szerepet vállalt a Zala Vármegyei Idősügyi Tanács is.
Fotó: Jóna István
A Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központja részéről Dr. Joó István, a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg dékánja mondott köszöntőt. Beszédében kiemelte: a DIGAP a határon átnyúló együttműködés kiváló példája, amely a nők digitális kompetenciáinak fejlesztésére, digitális esélyegyenlőségük erősítésére és az online térben való biztonságos jelenlét támogatására fókuszál. Elmondta, hogy a kutatás Zala vármegyében és Kelet-Stájerországban zajlott, több mint ezer fő bevonásával, fókuszcsoportos beszélgetésekkel együtt valósult meg. A projekt minden szakmai és pénzügyi mérföldkövét határidőre, magas minőségben teljesítették, a partnerség pedig valódi, inspiráló együttműködéssé vált. A dékán hangsúlyozta: a DIGAP eredményei szilárd alapot adnak képzési programok, tréningek és workshopok kidolgozásához, és illeszkednek az egyetem digitalizációs stratégiájához.
A szakmai előadások sorát Dr. Horváth Csaba, az Interreg Osztrák–Magyar Közös Titkárság vezetője folytatta, aki az Interreg program jó gyakorlatairól és jövőbeli irányairól beszélt. Hangsúlyozta: az Interreg a „hidak építéséről” szól – régiók, intézmények és emberek között. Kiemelte a program 3. prioritását, a kompetens határtérséget, valamint a 4. prioritást, az integrált határközséget, amelyekben kulcsszerepet kap a digitalizáció és az oktatás összekapcsolása.
Az osztrák digitális kompetenciafejlesztési tapasztalatokról Mag. Andreas Polsterer, az OeAD-GmbH – Ausztria oktatási és nemzetköziesítési ügynökségének projektmenedzsere tartott előadást. Elmondta: Ausztriában stratégiai kérdésként kezelik a digitális készségek fejlesztését, programjaikkal és workshopjaikkal már mintegy 50 ezer embert értek el. A digitális önvédelem és online biztonság témáját Nina Hoffer, a NOWA Verein digitális szakértője járta körül, hangsúlyozva: a digitalizáció felelősséggel jár, hiszen nemcsak az eszközöket, hanem a személyes adatokat és az online identitást is védeni kell.
A konferencia második felében a DIGAP projekt konkrét eredményeit mutatták be. Heidi Gaube, a NOWA Verein szakértője ismertette az osztrák tapasztalatokat és az összehasonlító elemzés főbb tanulságait. Elhangzott: Ausztriában három, Magyarországon két fókuszcsoport lekérdezését végezték, és a minőségi kutatás szerint a két ország női lakosságának digitális felkészültsége hasonló. Az okostelefon a legfontosabb eszköz az ügyintézésben és a tanulásban, ugyanakkor a fiatalabbak tartanak az online kommunikáció túlzott térnyerésétől, míg az idősebbek nyitottak, de óvatosak az új megoldásokkal szemben.
A kutatás részletes eredményeit Dr. Szili-Fodor Dóra, a projekt szakmai vezetője, a Pannon Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg adjunktusa mutatta be. Ismertetése szerint a vizsgálat célja a digitális kompetenciafejlesztő képzések és digitális önvédelmi tréningek megalapozása volt Kelet-Stájerországban és Zala vármegyében, a 15 év feletti női lakosság bevonásával. A kérdőívet Magyarországon 388, Ausztriában 505 fő töltötte ki. A klaszterelemzés öt csoportot azonosított: offline orientáltak, digitális tapogatózók, fejlődő digitális középmezőny, digitális megerősödők és digitális mesterek. A számszerűsített eredmények is azt mutatják, hogy a két ország digitális kompetencia szintje klaszterelemzés alapján is nagyon hasonló. A projekt zárásaként összegző tanulmány és képzési ajánláscsomag készült.
Fotó: Jóna István
Az eseményt panelbeszélgetés zárta „Digitális kihívások az oktatásban és a társadalomban” címmel, amelyen Valentina Pettinger vezető szakértő (NOWA Verein), Halpert Erik adatelemző (PE GKZ), Fodróczi Zsuzsanna (Interreg AT–HU Közös Titkárság), Major Andrea projektkoordinátor (eTOM AT–HU) és Kurucz Andrea projektkoordinátor (PBN) osztotta meg tapasztalatait.
A résztvevők egyetértettek abban: a tudatos, biztonságos és generációkon átívelő digitális felkészítés a jövő egyik legfontosabb közös feladata. Jelenleg előkészítés alatt áll a projekt folytatása, a DIGATE – Gateway to the Digital World elnevezésű program keretében.
A rendezvény a DIGAP ATHU-0200079 Interreg projekt keretében valósult meg.