Miért a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központot választottad? - Interjú Németh Kristóf hallgatóval

Interjú Németh Kristóf mechatronikai mérnök hallgatóval

Kezdjük az elején, Kristóf! Mit lehet rólad tudni? Honnan jöttél, milyen előzményekkel érkeztél az egyetemre?

Zalalövőről származom, a Ganz Ábrahám Technikumban tanultam közlekedés üzemvitel-ellátó szakmán. Idén szeptemberben nyertem felvételt a mechatronikai mérnök szakra.

Eredetileg a mérnöki szakra jelentkeztél?

Igazából gazdálkodási-menedzsment szakra szerettem volna menni, logisztikai szakirányra. Sajnos az állami ponthatár túl magas volt, és az önköltséges lehetőséget nem jelöltem meg. Így kerültem a mérnöki szakra.

Fotó: Jóna István

Mi vonzott eredetileg a logisztikához, ha a közlekedési szakon tanultál?

A Pannon Egyetemen van logisztikai specializáció, és nagyon szeretem a logisztikát. A szakmámhoz is kapcsolódik, és mindig is azt szerettem volna csinálni, amit igazán szeretek. Ha nem érdekelne a mérnöki szakma, vagy nem érezném magam komfortosan benne, nem csinálnám.

Honnan jött a logisztika iránti érdeklődésed?

Részben családi háttérből – az unokatestvérem is ezen a területen dolgozik –, de a tanáraim is nagy hatással voltak rám. Az órákon érdekesen mutatták be a logisztika összetettségét, és a szakmai versenyeken való részvételem is sokat segített abban, hogy beleszeressek ebbe a területbe.

Mesélj egy kicsit a versenyekről, ahol részt vettél!

Országos szakmai versenyen szerepeltem, ahol közlekedési szekcióban, közúti közlekedés területén első helyezést értem el, összetettben pedig harmadik lettem. Ez nagy eredmény volt számomra, mert 18 fő közül tudtam ilyen előkelő helyet szerezni.

Hogyan éled meg, hogy nem a tervezett képzés jött össze? Az egyetemi élet mégis csábított?

Igen, mindenképpen szerettem volna egyetemre menni, hogy fejlődjek, kapcsolatokat szerezzek és tapasztalatokat gyűjtsek. Tudtam, hogy emberileg is sokat fogok nyerni ezzel.

Zalaegerszegen maradni tudatos döntés volt részedről?

Igen, nekem Zalaegerszeg szívem csücske, és itt jobban érzem magam, mint egy nagyobb városban, mint például Budapest. Nem szeretem a nyüzsgést, és az itteni egyetemi környezet is sokkal közvetlenebb.

Hogyan értékeled az első félévedet?

Tanulmányilag kihívásokkal néztem szembe, mert korábban nem ilyen típusú tananyagot tanultam. Azonban a közösség nagyon segítőkész, és rengeteg programot szerveztek, amelyek közül szinte lehetetlen volt mindegyiken részt venni.

Mit tanácsolnál azoknak a fiataloknak, akik most döntenek az egyetemi jelentkezésükről? Mire figyeljenek oda?

Az érettségire mindenképp! Emellett látogassanak el nyílt napokra, hogy megismerjék az egyetemi életet. Fontos, hogy alaposan utánajárjanak a pontszámoknak és a különböző egyetemi kirendeltségek közötti eltéréseknek.

Mennyire ajánlod a Zalaegerszegi Egyetemi Központot?

Nagyon ajánlom. Itt is megvan minden lehetőség, amit egy nagyvárosi egyetem nyújthat, csak közvetlenebb formában. Az oktatók és a hallgatók között szoros kapcsolat alakulhat ki, ami szerintem egyedülálló előny.

A duális képzésről mi a véleményed?

Nagyon vonzó lehetőség, hiszen a hallgatók párhuzamosan tanulhatnak és dolgozhatnak. Ez nemcsak anyagilag segíti őket, hanem gyakorlati tapasztalatot is ad.

Aktív tagja lettél a közösségnek. Hogyan éled meg a pályaorientációs tevékenységeket?

Nagyon élvezem, hogy középiskolákba járhatok, és mesélhetek az egyetemi életről. Azt tapasztalom, hogy a diákok sokszor nem az oktatás minőségét nézik, hanem inkább a várost, ahol az egyetem található. Ez szerintem hiba, mert a kisebb egyetemek is ugyanolyan színvonalú oktatást kínálnak, mint a nagyobbak.

 Interjú: Jóna István