Egy korábbi hírünkben már foglalkoztunk a ChatGPT nevezetű chatbottal, melyet az OpenAI nevezetű mesterséges intelligencia kutató laboratórium fejlesztett ki. Itt meg is említettük, hogy az oktatási szférában finoman fogalmazva is megosztó a fogadtatása, ez köszönhető részben annak is, hogy a tanulónak elég megmondania, hogy miről szeretne egy X karakterszámú írást kapni és a chatbot egy kis gondolkodás után már el is készíti neki az anyagot. Demonstráció gyanánt megkértem, hogy írjon nekem egy 10 mondatos összefoglalást az adózás európai történetéről. Mesterséges barátunk egy kis gondolkodás után össze is rakta nekem az anyagot, ami lejjebb olvasható. 

Úgy gondolom, a hallgatók már elég segítséget kaptak ebben a témakörben, szóval ezúttal oktatóink számára gyűjtöttük össze pár pontot és eszközt, melyek segíthetnek eldönteni egy-egy írásról, hogy vajon saját erőfeszítés volt-e vagy pedig a hallgatók kaptak egy kis - mára már nem is annyira futurisztikus - segítséget. 

 Amikre érdemes oda- vagy felfigyelni

• A chatbot döntően angol szövegek magyar nyelve fordításával dolgozik - ez bizony néha tükörfordítást is jelenthet, ami furcsa/magyartalan kifejezéseket, esetenként különös mondatokat eredményezhet
  • ezekre kevesebb az esély angolul vagy németül, de nem lehetetlen
• Bár a mondat nyelvileg helyesen volt megírva, összerakva, valahogy még sincs értelme.
• Az írás tele van közhelyekkel, egyszerűen téves, rossz információkkal, amiket egy szakember valószínűleg hamar kiszúr.
  • a chatbot képes hazudni - a semmiből kapott számokkal, statisztikákkal dolgozni, alátámasztani a művét
• Nem létező szerzőkre és/vagy művekre hivatkozik
  • bizony előfordul, hogy egy szerzőhöz olyan művet párosít ami vagy nem létezik, vagy semmi köze hozzá, ez fordítva is előfordulhat

Felmerülhet, hogy "Igen ám, de ezeknek egy részére magától is képes a hallgató!" ami teljesen jogos felvetés, viszont a ChatGPT olyan sajátos és együgyű módon követi el őket, amit az oktatók lassan világszerte kezdenek felismerni. A linkelt cikkben interjút adó professzorok ki is emelik, hogy fontos olyan feladatokat adni, amelyek kritikus gondolkodást igényelnek, hogy minél egyszerűbben ki lehessen szűrni az esetleges "robotkezűséget".

Eszközök a plagizálás ellen

Jó hír, hogy az alkotók figyelembe veszik a chatbotjukkal kapcsolatos aggodalmakat és létrehoztak egy plágiumszűrőhöz hasonló eszközt, mely képes átnézni a megadott szövegrészt, hogy mekkora eséllyel AI generált. További jó hír, hogy nem csak az alkotók dolgoznak ilyen eszközök kifejlesztésén, hanem egyéb érdekeltek is.

FONTOS kiemelni, hogy mint megannyi plágiumszűrő programnál, a nyelvi felismeréssel itt is vannak problémák, jelenleg csak a fejlesztők által kiadott eszköz képes felismerni a magyar szöveget, a többi szűrő emberi alkotásnak fogja titulálni azt is, amit gép generált!

• OpenAI AI Text Classifier  - (Jelenleg nem elérhető 2024.01.10.)
  • Az eszköz egy ingyenes regisztráció után érhető el (ha már van ChatGPT regisztrációnk, az is használható)
  • Minimum egy 1.000 karakteres szöveg megadása szükséges, hogy működjön
• GPT-2 Output Detector Demo
• GPTZeroX
• AI Content Checker
• ZeroGPT
  • A felismerő mellét sok egyéb eszköz is akad benne pl. összefoglaló, parafrázis készítő stb.

[Az eszközökről bővebben itt lehet olvasni]

A felsorolt eszközök mellett a fejlesztők még igyekeztek előállni egy vízjeles megoldással is, hogy tovább könnyítsék a felismerhetőséget. És akkor a hír elején beígért demonstráció:

Érdemes megfigyelni, hogy mennyire általános a fogalmazás - még véletlenül sem hoz példákat, pedig 10 mondatban is el lehet sütni egy-két érdekességet (pl. Augustus császár vezette be az általános forgalmi adót, Magyarországon alkalmazták a füstadót és a kapuadót, az egyház tizedet kapott, a földesurak kilencedet stb.). Az utolsó 5-6 sor egy ekkora terjedelmű adózástörténeti írásban - általánosságán túl - feleslegesen terjedelmes.

A legnagyobb probléma, hogy a ChatGPT instant szolgáltatásával megelégedő diákok megspórolnak ugyan egy órácskát, de cserébe morzsányit se bővülnek ismereteik, nem csiszolódnak képességeik - nem kutatnak, nem szelektálják az információkat, nem kell a lényeget vagy az ellentmondásokat kiszűrniük. Nem fejlődik sem szemléletük, sem fogalmazásuk. Ez pedig igazi veszteség - sőt, veszély. Ahogy Esterházy Péter írta A kitömött hattyú című művében: "A veszély, hogy olyanok leszünk, amilyenek vagyunk."