Rosta Hella gazdaságinformatikus alapszakos hallgató 2023 tavaszán készítette "Informatikai alkalmazások könyvtári környezetben. A Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központ Könyvtára tevékenysége és kihívásai a digitális korban" című szakdolgozatát, melynek fókuszában a könyvtár informatikai fejlődésének, valamint jelenlegi informatikai alkalmazási gyakorlatának bemutatása állt. A dolgozat korlátozott hozzáférésű ugyan, de a szerző hozzájárult, hogy a harmadik fejezetben szereplő, nem reprezentatív kérdőíves kutatást a PE ZEK Könyvtára felhasználhassa. Ebben a cikkben a kutatás érdekesebb eredményeit foglalja össze a dolgozat külső konzulense.
„A digitális világ és a könyvtár” című kérdőívet 110 fő töltötte ki. A kérdőív a válaszadók preferenciáit vizsgálta. Hella arra kereste a választ, hogy a kérdőívet kitöltők digitálisan vagy nyomtatott forrásból szeretnek-e tanulni, olvasni, illetve mennyire ismertek, kedveltek a digitális könyvtári szolgáltatások. Vizsgálta a kérdésekre adott válaszok és a kitöltői jellemzők (nem, életkor stb.) közötti összefüggéseket is, melyeket a lineáris korreláció elemzésével tárt fel. A kérdőívet Facebook-ismerősei körében terjesztette, valamint kérdőívkitöltő csoportokkal osztotta meg. A válaszadók zöme
- 18-30 év közötti nő volt,
- középfoknál magasabb tanulmányokat folytatott a kitöltéskor, vagy már felsőfokú végzettséggel rendelkezett,
- Zala vármegyén kívül lakott (jelentős részben a Dunántúlon kívüli területeken, amit a kérdőívkitöltő csoportok bevonása okozott),
- legalább hetente több alkalommal olvasott végig cikket vagy könyvet,
- olvasott már digitális könyvet.
Egyetértés olvasással, infomációkereséssel, formátumokkal stb. összefüggő állításokkal
A kérdőívben többek között 20 állítás szerepelt, a válaszadóknak az ezekkel való egyetértésüket kellett kifejezniük 5 fokú skálán. Az állítások mögött az egyetértési átlagok láthatók (zárójelben egyes átlagokhoz magyarázatok olvashatók):
1. A neten minden szükséges információt megtalálok. 3,87 (a közel négyes átlag szerint a neten elérhető tartalmak elég jól lefedik a válaszadók információs igényeit)
2. Nem találok meg mindent a neten, de megelégszem azzal, nem keresgélek máshol. 2,87
3. Jobb elektronikus forrásokból tanulni, mint nyomtatott dokumentumból. 2,51 (a válaszadók többsége nő volt és a vizsgálatból kiderült, hogy a férfiakhoz képest "formátumkonzervatívok")
4. Az elektronikus dokumentumot inkább kinyomtatva használom. 3,08
5. Nem veszem meg azt, amit a netről ingyen is letölthetek. 3,73
6. A sikeres tanulmányokhoz a kötelező irodalom ismerete nélkülözhetetlen. 3,33
7. Könyvtárakra a belátható jövőben is szükség lesz. 4,04 (a magasabb egyetértési átlag a válaszadók többségét alkotó, könyvtárlátogató nőknek köszönhető)
8. A jövő a digitális forrásoké, a nyomtatottak teljesen háttérbe szorulnak. 3,05
9. A kényelmes használatnál fontosabb, hogy az elektronikus vagy a nyomtatott dokumentum az olcsóbb. 3,24 (az átlagból kiderül, hogy a formátum ára csak alig fontosabb a használati komfortnál)
10. Ha letölthetném a netről, nem járnék könyvtárba. 2,77 (az átlag arra utal, hogy a könyvtárhasználatot nem befolyásolja döntően az online hozzáférés lehetősége, a zömében női válaszadók "formátumkonzervativizmusának" köszönhetően)
11. A könyvtár időtöltésre, találkozásra is jó hely lehet. 3,91 (a négyes közeli átlag a zömében női válaszadóknak köszönhető, akik magasabb arányban könyvtárhasználók)
12. Szívesebben tájékozódok ismerőseimtől, mint könyvtárosoktól. 2,95
13. Jó lenne minden tananyaghoz elektronikusan, otthonról is hozzáférni. 4,13 (a magas egyetértési átlag teljesen érthető kényelmi szempontból)
14. Oktatóim felhívták figyelmemet a könyvtár szolgáltatásaira, használatára. 3,56
15. Szükségem van könyvtári számítógép használatra, pl. irodaszoftverekkel. 2,65 (az alacsonyabb egyetértési átlag mögött a jó sajáteszköz-ellátottság áll - ezt egy erre vonatkozó kérdés válasza is alátámasztotta)
16. Szívesebben olvasok e-dokumentumot, mint nyomtatottat. 2,46 (az alacsonyabb egyetértési átlagot a zömében női válaszadók "formátumkonzervativizmusa" eredményezte)
17. Fontos, hogy hozzáférjek nyomtatott dokumentumokhoz. 3,63 (a közepeset meghaladó egyetértés a zömében női válaszadók "formátumkonzervativizmusának" következménye)
18. Szívesen tanulok könyvtári környezetben egyénileg vagy csoportosan. 2,95 (a közepes alatti egyetértés alapján még a zömében női, többnyire könyvtárhasználó válaszadók számára sem preferált tanulási helyszín a könyvtár)
19. Fontosnak tartom a korszerű tanulási környezetet - prezentációk, informatikai és nyelvi labor stb. 4,18 (a magasabb egyetértési átlag teljesen érthető a hatékonyság és élményszerűség szempontjából)
20. Szívesebben tanulok nyomtatott dokumentumból, mint elektronikus forrásból. 3,76 (a négyeshez közelítő egyetértési átlag is a zömében női válaszadók "formátumkonzervativizmusának" következménye)
Asszociációs vizsgálat - pozitív és negatív gondolatok a könyvtárról
A kérdőívben Hella megkérte a kitöltőket, hogy írják le az első három szót, ami eszükbe jut a könyvtárról. Sok pozitív és viszonylag kevés számú negatív válasz született. A szavak összesítésével kialakíthatók voltak a pozitív és negatív jelentésű szócsoportok (a rokonértelmű megfogalmazások, szóhasználat miatt a szavak egy részét Hella közös kategóriába sorolta). A pozitív vagy negatív besorolás persze nem feltétlenül helyes, mert pl. a “régi” vagy a „csend” bírhat pozitív és negatív tartalommal is a megfogalmazó személy preferenciáitól függően.
Pozitív gondolatok például: béke; elégedettség; érdekes könyvek; élmény; értékes (hasznos); fejlődés; fizikai kontaktus, hangulat; időtöltés; izgalmas; jó; jó illat; jó értelemben vett lassúság; kikapcsolódás; kíváncsiság; koncentráció; kényelmes; különleges, máshol nem található könyvek; könnyen elérhető; pontos jól felszerelt; könyvek többszöri használata; könyv illata; nyugalom (háborítatlanság); meleg; minden téma megtalálható egy helyen; minőség; otthonosság; rendezettség (tájékozódás); sok érdekességet lehet fellelni; sokféleség; szórakozás; szép; társaság; újraalkotás (rekreáció).
Negatív gondolatok például: csendben kell lenni; elavult; hideg; dohos; kellemetlen élmény; korlátozott; kötelezettség (kell; házi; határidő; rendszer); lassú számítógép; mulandóság; unalmas; szükségtelen.
Hella a Word Cloud Art online alkalmazással szófelhőt készített, mely megmutatja az asszociációk előfordulási gyakoriságát (minél többször használták az adott szót, annál nagyobb betűkkel jelenik meg):
Okoseszköz vagy nyomtatott könyv? Összefüggés a tanulás eredményességével
A válaszadók megfogalmazták véleményüket arról, szerintük miként befolyásolja a tanulás eredményességét, hogy okoseszközön vagy könyvből tanul a hallgató.
Papíralapú tanulás melletti érvek: Digitális alapú olvasás során a figyelem hamar másra terelődik, hiszen egy kattintással más témát olvasol - a tanulás hatékonysága így nem megfelelő, illetve képernyős olvasás fárasztóbb (ezeket többen említették). A vizuális típusú embereknek a papír alapú tanulás jobban rögzül. A könyvből tanulás eredményesebb, könnyebben vissza lehet lapozni, akár aláhúzni egy-egy fontosabb részt vagy megjegyzést hozzáfűzni az adott témához. Több válaszadó állította, hogy a papírról olvasott szöveg jobban megmarad az emlékezetben. Egy válaszadó tudományos megközelítése: “Az e-könyvek olvasása esetén nincsenek érezhető határvonalak, így az információhalmaz sem szekvenálódik olyan jól. Az esemény- és információszekvenálás egy ismert pszichológiai, kognitív funkciója az agynak, és ez elengedhetetlen az emléknyomok könnyebb feldolgozásához.”
Okoseszköz melletti érvek: ,,A véleményem szubjektív, de a papír és az elektronikus módon történő információszerzés szerintem nem befolyásolja az eredményt, mert a tartalom sok esetben fedi egymást, ha pedig eltér, én az elektronikust veszem figyelembe, mert azt tudják frissíteni, ha elavult.” Digitális szövegnél könnyebb a (vissza)keresés, ami előnyös - az érdektelen témakörök felett át lehet siklani, nem kell elolvasni a nem releváns részeket (lényegre lehet szűrni). A fiatalok jobban kedvelik (ezt többen említették). Az okoseszköz interaktivitást biztosít, ami hatásosabb.
Hordozófüggetlenség melletti érvek: Ha a szöveget megfelelően feldolgozzuk, lényegét megértjük és megjegyezzük, összekapcsoljuk már meglévő ismereteinkkel, akkor mindegy a hordozó. A tanulásban nem meghatározó az információhordozó. Ha valaki akar tanulni akkor mindenből tud. Egyénfüggő, hogy ki melyik formát választja. A tanulás hatékonysága attól is függ, hogy ki mihez szokott hozzá. Van olyan tantárgy, ahol a saját írott alapú tanulás hatékonyabb, míg más tantárgyból a számítógép használatával előbbre lehet jutni. A papír kézzelfoghatóbb, okoseszközön viszont több lehetőség van a szövegkezelésre (pl. keresés, másolás).
Összefüggések a válaszadói jellemzők és a válaszok között
A legfontosabb megállapítás, hogy a nők némileg “formátumkonzervatívak”, míg a férfiak inkább “technokraták”, erősebben kötődnek a digitális eszközön történő tartalomfogyasztáshoz. A feltárt gyenge korrelációk összefoglalása a válaszadói jellemzők és a kérdőív egyéb kérdései kijelentésekre adott válaszok között, megemlítve az r=0,2-0,3 közöttieket is:
A férfiak inkább gondolják úgy, hogy
- a neten minden szükséges infót megtalálnak,
- jobb elektronikus forrásokból tanulni,
- a jövő a digitális forrásoké, a nyomtatottak teljesen háttérbe szorulnak,
- az egymezős OPAC keresést használják.
A nők
- inkább kedvelik a papíralapú könyveket,
- szívesebben tanulnak nyomtatott, mint e-dokumentumokból,
- inkább kinyomtatva használják az e-dokumentumot,
- digitális olvasási rutinja némileg jobb (gyakrabban olvasnak hosszabb e-szövegeket)
- inkább szeretnek könyvtárba járni, ennek megfelelően több könyvtár tagjai, mint a férfiak,
- inkább elégedettek a ZEK Könyvtára online katalógusának felületével,
- inkább tartják hasznosnak a ZEK Könyvtára online katalógusának olvasói funkcióit.
A fiatalabbak
- inkább nem járnának könyvtárba, ha letölthetnék a netről a tartalmat,
- szívesebben tájékozódnak ismerősöktől, mint könyvtárosoktól.
Az idősebbek
- inkább vélik úgy, hogy a sikeres tanulmányokhoz szerintük a kötelező irodalmak ismerete nélkülözhetetlen,
- inkább szeretnek könyvtárba járni és ennek megfelelően több könyvtár tagjai, mint a fiatalabbak,
- inkább kedvelik a papíralapú könyveket,
- a könyvtár találkozásra, időtöltésre is jó hely lehet.
Egyéb válaszadói jellemzők szerint
- az iskolázottabbak több digitális könyvet olvasnak,
- az iskolázottabbak digitális olvasási rutinja jobb,
- a gyakrabban olvasók több eszközt használnak tartalomfogyasztásra,
- a nagyobb településen lakók több digitális könyvet olvastak („az urbánus digitálisabb”),
- a kevesebbet olvasók többet használják az összetett OPAC-keresőt,
- az iskolázottabbak és a nagyobb településen lakók több e-könyv szolgáltatást használtak.
A kérdőíves vizsgálat feltárta, hogy a válaszadók mennyire preferálják a digitális és a papíralapú tanulást, olvasást, hogyan viszonyulnak a könyvtárakhoz és mit gondolnak róluk, milyen eszközön olvasnak, hol tart a Gutenberg-galaxis (a nyomtatott kultúra) lakóinak átköltözése a Neumann-galaxisba (azaz a digitális alapú kultúrába). A kitöltők több esetben szöveges válaszban is kifejtették, hogy miért az egyik vagy a másik galaxisban érzik otthon magukat. De valóban kellene-e választanunk ezek között az egyes jellemzőikben markánsan elkülönülő, más tulajdonságaikban pedig összefonódó galaxisok között? Nem az volna a célravezető, ha mindkettőnek használnák az előnyeit?