Oldalunk az 1971-ben alapított zalaegerszegi gazdasági, majd 2020-tól a Pannon Egyetemhez történt átcsatolással multidiszciplinárissá váló képzőhely történetének rövid bemutatását nyújtja.
Nevek, melyeken ismertek bennünket:
- Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Kihelyezett Tagozata (1971 - 1980.09.01.)
- Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézete (1980.09.01. - 1999.12.31.)
- Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete (2000.01.01. - 2006)
- Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézete (2006 - 2011.01.26.)
- Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg (2011.01.27. - 2015.12.31.)
- Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg (2016.01.01. - 2020.07.31.)
- Pannon Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg (2020.08.01-től), mely 2021.01.01-től a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központ szervezeti keretében működik tovább.
A kezdetek
Az 1970-es években fellendülő gazdasági élet követelte meg a felsőfokú gazdasági-pénzügyi szakemberképzés bázisainak létrehozását Magyarországon. A fővárosban megalakuló főiskolák és egyetemek mellett igény volt egy felsőszintű dunántúli oktatóhely indítására is. Az 1970-ben alapított budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskola akkori igazgatója, dr. Tétényi Zoltán kezdeményezésére vidéki tagozatokat hoztak létre. A tagozatok közül a zalaegerszegi 1971-ben, a salgótarjáni pedig 1972-ben kezdte meg működését.
Az intézet első vezetője dr. Tóth Endre, a zalaegerszegi Csány László Közgazdasági Szakközépiskola addigi igazgatója lett, irányítása alatt induló főiskolai tagozat a zalai megyeszékhely első fontos felsőoktatási intézményévé vált, elhelyezését előbb a mai Kölcsey Ferenc Gimnázium épületében, hosszabb távon pedig a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend államosított oktatási épületében (az ún. "zárdában") valósították meg. Az intézet oktatáspolitikai jelentőségét és ennek megfelelően dinamikus növekedését mi sem mutatja jobban, hogy míg az 1971/72-es tanévben még csupán egy szak (vállalatgazdálkodás, mezőgazdasági szakágon) indult 38 nappalis és 12 levelezős hallgatóval, addig egy évtizeddel az alapítás után, 1981/82-ben 421 nappalis és 255 levelezős tanult itt, a '90-es évek derekára pedig csak a nappali tagozaton már 5 szakirány mintegy 900 hallgatója vett részt a képzéseken. A művelődési miniszter a Pénzügyi és Számviteli Főiskola szervezetének korszerűsítése keretében a karokat és tagozatokat 1980.09.01-én megszüntette és ugyanezen a napon Budapesten, Zalaegerszegen és Salgótarjánban intézetekké alakította át.
Az intézet vezetését 1982 és 1988 között Dr. Sutus Imre kandidátus, egyetemi tanár látta el, 1987 és 1990 között pedig Dr. Fekete István kapott erre megbízást. Őket Dr. Tóth József követte, aki 1990-től 20 éven keresztül volt intézetvezető és meghatározó személyiségévé vált az intézmény demokratikus és piacgazdasági viszonyok közötti működésének és fejlődésének, képzési rendszere bővülésének. 2017-ben jelent meg "Egerszegi Számviteli : Oktatás- és iskolatörténet 1971-2016" c. könyve, mely remek intézménytörténeti összefoglaló, amit minden érdeklődő figyelmébe ajánlunk.
Telephelyváltás, extenzív növekedés és bővülő képzési szerkezet a 2000-es években
Az oktatási épület reprivatizációjával új helyet kellett keresni az intézet számára: a választás a volt Petőfi laktanya létesítményeire esett, melyeket oktatási célra alakítottak át és 2000-ben vehették birtokba a hallgatók. Ugyanebben az évben az anyaintézmény Pénzügyi és Számviteli Főiskola integrálódott három budapesti főiskola (Pénzügyi és Számviteli Főiskola; Külkereskedelmi Főiskola; Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Főiskola) együttműködéséből, a Budapesti Gazdasági Főiskolák Szövetségéből létrehozott Budapesti Gazdasági Főiskolába.
A hallgatói létszám az intézetben 2000-2003 között tetőzött: évente 500-600 hallgató szerzett diplomát. A hallgatói létszám további bővülése 2004 után megtorpant,
majd csökkenni kezdett. A visszaesés okai szerteágazóak: egyrészt demográfiai csökkenés következett be a beiskolázható korosztályban, másrészt az intézmény kurrens, piacképes képzéseit a Dunántúl többi felsőoktatási intézménye is indítani kezdte, miáltal fokozódott a jelentkezők területi eloszlása az intézményrendszerben. Dr. Tóth József PhD intézetigazgató lerakta a csökkenés megállításának alapjait: szorosabbra fűzte a helyi társadalmi partnerséget (pl. Zalaegerszeg és Zala megye támogatásának megnyerése révén), törekedett az intézmény státusának megerősítésére (kari akkreditációs program), továbbá a képzési paletta kibővítésére az alapképzések, felsőfokú szakképzések és továbbképzések terén. Ez utóbbiak közül a diplomások számára kinált speciális továbbképzések már a 21. század szakértelmisége számára nélkülözhetetlen élethosszig tartó tanulást, permanens szakmai fejlődést szolgálják.
Karrá válás, új szakok, Infocentrum-fejlesztés és minőségbiztosítás
Az 2010-ben újra elindított karrá válási kérelem már új irányítás alatt, Dr. habil. Solt Katalin vezetésével került benyújtásra.
A kezdeményezés pozitív elbírálást nyert, így az intézet fennállásának 40 éves jubileumán egyúttal a kari státusz elnyerését is ünnepelhettük 2011-ben. A képzőhely karrá válása, Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg néven, új perspektívát kínált a zalaegerszegi felsőoktatás hosszú távú megőrzésére és megerősítésére, kielégítve a valós területfejlesztési igényeket. Fékezte a közép-nyugat-dunántúli vidék és a nagy régióközpontok közötti oktatási - és részben ennek révén is kialakult társadalmi-gazdasági - egyenlőtlenségeket, serkentette a helyi innovációt és kutatást.
Az intézmény elhelyezése, "oktatási városrész" (kampusz) jellege lehetőséget teremtett a nyugodt és hatékony tanulás és kutatás megvalósítására, újabb képzési formák, szakok meghonosítására, befogadására. Az informatikai infrastruktúra megújításával a 2010 őszén átadott Információtechnológiai és Gazdasági Információs Tudásközpont, röviden: Infocentrum, kiváló hátteret biztosít a szakmai információk szolgáltatása, az információtechnológiával támogatott, abba beágyazott oktatás, ismeretszerzés és a tudásmegosztás számára.
2010-ben elindult a gazdaságinformatikus alapképzési szak, 2012-ben pedig a közszolgálati alapképzési szak és a levelező tagozaton pénzügy mesterszak valósult meg, melyekkel színesedett a Kar képzési palettája. A BGF 2010-ben elnyerte a Felsőoktatási Minőségi Díjat, 2012-ben pedig bevezette és tanúsíttatta az ISO 9001:2009 szabvány szerinti minőségügyi rendszert, melynek hatálya minden karra, így a GKZ-ra is kiterjedt - a kar eredményesen alkalmazta a minőségbiztosítási rendszert, sikeresen teljesítve a felügyeleti és a tanúsítványt megújító auditokat.
Zöld Kampusz, alkalmazott kutatási tevékenységek, duális képzés és az Innovációs és Tudásközpont megvalósítása
A kar 2012-ben pályázati támogatással „Zöld Kampusz mintaprojekt Zalaegerszeg” néven indított programja a fenntarthatóság, mint értékrend tudatosítását, valamint az energiahatékonyságot és megújuló energiaforrások alkalmazását célzó fejlesztéseket vállalta fel. A projekt révén komplex fenntarthatósági programok valósulnak meg (szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, esővíz hasznosítás, kerékpározás népszerűsítése), az eredmények változatos formában kerülnek elterjesztésre. Mindezt kiegészíti a környezetirányítási rendszer bevezetése, bemutató rendezvények szervezése és egyéb népszerűsítő tevékenységek. Több ezer látogató – főleg közoktatásban tanuló diák - ismerkedett már meg a kampuszon kialakított Tanösvény bejárása során a fenntartható életmód elemeivel. A projekt révén a kampusz költségcsökkenést ért el, működése energiahatékonyabbá vált. 2014-ben e koncepció folytatásaként napelemes kiserőmű beruházás is megvalósult. 
A BGF a 2013 és 2016 közötti időszakra elnyerte az „alkalmazott tudományok főiskolája” kiválósági címet. Karunk intenzíven bekapcsolódott az alkalmazott kutatási tevékenységbe hazai és nemzetközi partnerségben megvalósuló pályázati projektek révén. A Volunteers for European Employment (VERSO) kutatási projekt (2012-2014) európai konzorciális együttműködésben vizsgálta, hogy az önkéntesség miképpen segítheti a foglalkoztatás bővülését. A Kar ennek keretében kutatási tervet készített best practice feltárásra, módszerek elemzésére és intézkedések költség-haszon elemzését végezte. Kiemelkedő volt a „MEDIC SPHERE - Klinikai adatok komplex egészségügyi, gazdasági és oktatási célú felhasználása informatikai eszközök támogatásával” című kutatási projekt (2012-2014) is. A GKZ kutatói az egészségügyben alkalmazható, többszereplős költség-haszon elemzési modellek feltárását és összehasonlítását végezték. 2014-ben megkezdődött a duális képzés feltételrendszerének kialakítása. E képzési forma 2015 szeptemberétől két alapszakon indult a BGE-n belül elsőkét, de országosan is az elsők közt valósult meg. A képzési forma a megszerzett hallgatói munkatapasztalatok révén előmozdítja a végzettek munkaerő-piaci versenyképességének javítását, valamint a foglalkoztatók elégedettségét is. 2014-ben Dr. habil. Solt Katalin dékán tudományos rektorhelyettesi megbítást kapott, távozásával a dékáni tisztséget Dr. Halász Imre PhD, kandidátus, főiskolai tanár látta el 2015 márciusáig. Tőle Prof. Dr. habil. Bencsik Andrea PhD, kandidátus, egyetemi tanár vette át a Kar vezetését 2015 augusztusáig. Célkitűzései a Kar jelenéből egy sikeres jövőbe vezető utat jelölnek ki a szakmai kiválóság fenntartása, valamint a képzéspiaci rugalmasság további fejlesztése, a GKZ szolgáltató szerepének erősítése révén. Távozásával 2015. szeptember 1-jétől Lambertné Katona Mónika lett a megbízott dékán.
A kar 2011-2015 között használt logójában a Z betű a zalaegerszegi kötődést, az intézmény mély társadalmi beágyazódását fejezte ki. A betűt alkotó kis színátmenetes kockák a számos személyt és intézményt szimbolizálták, akik/amelyek a karhoz kötődtek, valamint az intézmény fennmaradásáért és fejlődéséért tevékenykedtnek. Utaltak arra a számtalan kisebb-nagyobb erőfeszítésre, cselekedetre is, melyek nélkülözhetetlenek voltak a kar eredményességéhez. A logó színvilága azt a dinamikus helyi társadalmi hátteret is megjelenítette, mely 2000-2011 között mindent megtett azért, hogy a karrá válás megvalósulhasson Zalaegerszegen.
A felsőoktatás átalakítása keretében 2015-ben a BGF-en is bevezették a kancellári rendszert, ami a kar életében is strukturális átalakulást hozott. A BGF megszerezte az alkalmazott tudományok egyeteme címet, ezzel 2016-tól Budapesti Gazdasági Egyetem néven folytatta tevékenységét, miáltal a GKZ is egyetemi karrá válhatott. Az egyetemi rang megszerzése arculatváltással járt - az új, egységes intézményi logó a négy karból álló felépítésre és legrégebbi felsőoktatási előzményére, az 1857-ben alapított Budapesti Kereskedelmi Akadémiára utalt. A karok a logó színváltozatait alkalmazták, így a GKZ által használt narancs színt kapott.
2018. március 1-től Dr. Gubán Miklós PhD, főiskolai tanár kapott megbízást a dékáni pozíció betöltésére. 2020. július 31-ig tartó vezetése alatt a kar képzési pozíciójának megőrzésére és megerősítésére törekedett (pl. a gazdaságinformatikus szak felfuttatásának ösztönzésével, logisztikai szakirány bevezetésével). Erősödött a tudományos élet is - az először 2016-ban megrendezett "Logisztika - Menedzsment - Informatika" (LIM) nemzetközi konferenciához már alapításától kedve kapcsolódott azonos néven egy évente megjelenő folyóirat. A tanszéki szerkezet a BGE akadémiai ágának átalakításával Zalaegerszegen is megújult, a korábbi négy tanszék helyett 2018 őszétől összevonással és új megnevezéssel Logisztika és Menedzsment Informatika Tanszék, valamint Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék jött létre.
Az időszak legnagyobb eredménye az "Innovatív megoldások alkalmazásával a BGE GKZ Innovációs és Tudásközpont kialakítása" című EFOP-os pályázati projektje lett, melynek keretében - közel egymilliárd forintos beruházás révén - a BGE GKZ Innovációs és Tudásközpont barnamezős fejlesztése Zalaegerszegen a versenyképes tudáshoz való hozzáférést biztosítja az érintettek számára, hozzájárulva ezzel a munkaerő-piaci relevancia növekedéséhez. Az Innovációs és Tudásközpont létrehozásával olyan modern, nemzetközi üzleti környezetet szimuláló oktatási és szolgáltató terek kerültek kialakításra, amelyek a vállalati együttműködéseken alapuló gyakorlati képzés szakmai koncepciójának megvalósítását szolgálják. Az ünnepélyes átadásra 2019. október 11-én került sor Palkovics László innovációs és technológiai miniszter részvételével.
Új lendületet kapott a nemzetközi tudományos és szakmai együttműködés, valamint az Erasmus+ program és ennek köszönhetően a 2019/2020. tanév 2. félévére nyolc külföldi vendéghallgató - öt albán és két ghánai diák - érkezett a GKZ-ra. A COVID-19 járvány kitörése 2020 márciusában a GKZ-t is komoly kihívás elé állította azzal, hogy - a tanintézmény látogatásának szüneteltetése miatt - távoktatási módszerekkel kellett támogatni a hallgatók eredményes félévteljesítését és lebonyolítani a végzősök záróvizsgáztatását.
Új iskolatörténeti korszak: megalakult a Zalaegerszegi Egyezemi Központ a Pannon Egyetem keretében
2020. április 6-án két országgyűlési képviselő, Ovádi Péter (Fidesz) és Vigh László (Fidesz) egy nagyobb törvénymódosító indítványhoz csatlakozva javaslatot nyújtott be arra vonatkozóan, hogy a GKZ-t a BGE-től a Pannon Egyetemhez csatolják át. Az indoklás szerint, mivel a Pannon Egyetemtől a Georgikon Kart a felsőfokú agrárképzés centralizálása keretében a Szent István Egyetemhez csatolják, "a módosítás célja, hogy a Pannon Egyetem továbbra is meghatározó egyetem maradhasson és a hallgatói létszám ne csökkenjen." A törvénymódosító indítványt az országgyűlés 2020. május 19-én megszavazta, így a 2020. évi XXXIII. törvény A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról c. jogszabály (kihirdetve: 2020.05.28.) 21. § 1. bekezdésében foglaltak szerint az Nftv. 115. §-a a következő 30. bekezdéssel egészült ki: "2020. július 31. napján a Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kara (Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg) a Budapesti Gazdasági Egyetem szervezetéből kiválik és a Pannon Egyetem szervezetébe olvad be."
A GKZ ezáltal a Pannon Egyetemhez került, mely a Georgikon Kar "távozásával" továbbra is öt karral és három vidéki képzési hellyel (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Kőszeg) rendelkezhet. A kar vezetőjévé Dr. Németh István stratégiai rektorhelyettest nevezték ki. A Pannon Egyetem 2020. július 15-én Zalaegerszegen tartott sajtótájékoztatója keretében Dr. Gelencsér András rektor kijelentette:
„A hamarosan megalakuló Zalaegerszegi Egyetemi Központ a megyeszékhely kutatási-fejlesztési potenciáljához igazítva bővíti képzési kínálatát, így a jövőben még felkészültebben tudja támogatni a régió innovációs és gazdasági fejlődését.”
2020-ig lényegében egyet jelentett a Gazdálkodási Kar az általa használt Gasparich úti kampusszal. 2021-től viszont a Gazdálkodási Kar a továbbiakban kizárólag képzési és kutatási feladatokat lát el a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központ (PE-ZEK) létrejöttével és ez utóbbi végzi a kampusz üzemeltetési és menedzsment feladatait keretszervezetként, melyen belül a legkülönbözőbb képzési tevékenységek működhetnek. Ez új fejlődési perspektívát nyújt az itt dolgozó szakemberek és a tágabb városi, megyei társadalmi-gazdasági környezet számára. A Pannon Egyetem Mérnöki Karának korábban épületbérlőként jelenlévő Mechatronikai Képzési és Kutatási Központja is a PE-ZEK szervezetéhez kapcsolódva működik tovább, ahogy a 2021-ben a Műszaki Informatikai Kar keretében létrehozott Informatikai Rendszerek és Alkalmazásai Tanszék, mely a gazdaságinformatikus szak, valamint a kampusz egyéb informatikai vonatkozású képzéseinek, tárgyainak szakavatott gondozója.
A Zalaegerszegi Egyetemi Központ Zalaegerszeg Megyei Jogú Város és a vármegye vezetésével, a helyi gazdasági szereplőkkel és oktatási intézményekkel együttműködve olyan képzési portfóliót alakít ki, mely a gazdasági, műszaki és informatikai tudományágakat lefedve a járműipari, logisztikai és védelmi ipari területek szakemberszükségletéhez és kutatási igényeinek kielégítéséhez is hozzájárul. Képzéseit modern technológiákon alapuló, gyakorlatközpontú oktatási módszerekkel valósítja meg, megfelelve a 21. század egyeteme iránt támasztott elvárásoknak.